A Nő az élet vizének forrása. A nemző erőt befogadó, anyaggá érlelő és világra hozó, tápláló és fenntartó, egyben az elhasználódott energiák megtisztítója és levezetője. Ily módon a női minőség egészsége minden földi jólét alapja.
Az Méh a női energetikai rendszer kiemelkedően fontos szerve. A méh kreatív energiáink mellett a szakrális nőiség nagyrészt elfeledett bölcsességének és múltunk emlékezetének tárháza, a legtöbbször -sajnos- kihasználatlan teremtő erő központja. Méhünk antenna is egyben: befogadója, tolmácsolója és elosztója azoknak a finomabb energiáknak, amelyek Földanya felől, a Holdtól, a Naptól és a világegyetem felől sugároznak ránk, lehetőségünk van általa belépni a tiszta érzékelés birodalmába.
A Szerelemben a méh dimenziókapuvá válik a Szív által. Az eksztázisban eltűnnek a határok, lelkesedésünk az átalakító tűz, és a lüktetés által létrejön az univerzum elemeinek összerendeződése.
Bár a női teremtő erő a gyermekszülés beavatásával teljesedik ki, a közös teremtés messze túlmutat az utódnemzésen. Ám megtermékenyítő szellemi erő híján a női erő pusztítóvá változik.
Méhünk természetes havi tisztulása nem más, mint testi-lelki nagytakarítás. Bizonyos kultúrákban ezt az időszakot a nők intimitást nyújtó elvonulásban, támogató női körben töltötték. De a méh a menopauza után sem válik terméketlenné, csak átlényegül: a benntartott holdvér bölcsességgé válik bennünk.
A kollektív női energiát és szakrális erőt évezredek óta elnyomják, elutasítják és visszaélnek vele. Sok nő hordozza még most is az anyja, nagyanyja, női ősei fájdalmát és bűntudatát. Egyesek a múlt életek sebeit érzik, vagy ebben az életükben éltek meg olyan traumatikus élményeket, melyek blokkolják az örömüket és boldogságukat, és elzárják őket női erejüktől. Testünk hatalmas mennyiségű blokkolt energiát képes tárolni, melynem felhalmozódása idővel a lelki egyensúly kibillenéséhez, később testi tünetek kialakulásához vezet. A Sejtemlékezet megőrzi az összes traumát, ám a memória nem érzékeli az időt, a teret és nem tesz különbséget a trauma formái (fizikai / rejtett bántalmazás / képzelet / álom…) között. Ugyanígy hordozza az összes férfi lenyomatát, akikkel valaha intim kapcsoltba kerültünk. Ezért az öntisztulás mellett szükségünk van méhünk tudatos tisztítására és töltésére is, a negatív asszonysorsi mintázatok (egyéni / generációs / kollektív nemzeti / kollektív földi női lenyomatok) feltárásával és kioldásával.
Ahogy gyógyítjuk a méhet, egyensúlyba kerülünk önmagunkkal és a világgal. Egyúttal gyógyítjuk az édesanyánkat, és az őseink összes nemzedékét. Ezzel kifejezzük a hálánkat az életükért, és azért, hogy életet adtak, és megszabadulunk mindattól a fájdalomtól, szenvedéstől és traumától, melyet nemzedékek óta hordoztunk és adunk tovább, sokszor tudattalanul. Ez a legnagyobb ajándék, amit a nők adhatnak önmaguknak, a szeretteiknek, az őseiknek és egymásnak. És ahogyan változunk, úgy változik minden körülöttünk.
Ne feledjük, hogy minden élettapasztalat, akár felemelő, akár fájdalmas, gazdagítja a lelket és előre viszi a fejlődést!
Kép: Karacsony Luca – @luca.creationss
